Lola blogja

Szeretem ezt, szeretem azt...

Itt van a könyvem első fejezete!

Ha tetszett vagy van ötleted, elmondhatod az e-mail címemen: laura1234@gmail.hu

 


 

Zoé


 

1. fejezet

 

Váratlan vendég

 

 

 

Kopogtak az ajtón.  Levettem kötényem, és azonnal indultam kinyitni. Amikor kinyitottam az ajtót, megláttam egy férfit akit még sosem láttam. Negyven éves forma lehetett. Vörös haja, és kék szeme volt, szeplőkkel. Szürke öltönyt viselt.

 

- Jónapot, bocsánat a zavarásért, de a nagynénje küldött önhöz. Azt mesélte van egy izgalmas története. Az izgalmas történeteket szeretem, ezért jöttem hát önhöz. - csak mondta mondta megállás nélkül mondta, ha kérdezett valamit megse birtam szólalni hogy válaszoljak, mivel mindig folytatta válaszomat semmire sem méltatva. - Azért lenne szükségem a történetére, hogy elmondhassam a gyermekemnek, aki igényli a meséket. És sose mondhatok el neki kétszer ugyanolyan mesét, mivel mindenkóre emlékszik. Egy különleges adotsága van, ami azt jelenti hogy minden szóra, minden képre, minden mozdulatra pontosan emlékszik, Kevés embernek jut ilyen adotság. Azt remélem rendes férjet kap! Nos Liza ( Így hívják a lányomat) melesleg nagyon tehetséges fogalmazó. Ha tizennyolc lesz lehet kiadatom pár könyvét is. - kissé kellemetlen volt az hogy ennyire közvetlen, elvégre nem is ismerem.- Na és ezért kéne a története. Persze, kapna részesedést.

 

- Nos, bocsánat, de ha engedné hogy megszólaljak, talán tudnák válaszolni!- szakítottam félbe türelmetlenül, aztán kitürtem csoki barna hajamat arcomból.- Hát az én történetem eddig csak a szüleim és Alíz előtt nem maradt titok, másnak sose beszéltem róla. Kérem bocsásson meg egy percre. Egy telefont el kell intéznem.- mondtam majd becsuktam az ajtót előtte. Gyorsan felkaptam a telefonomat és tárcsázni kezdtem Alíz néném telefonszámát.

 

-Szia, Alíz néni!- mondtam hangomon némi aggodalommal.

- Ó szia, drága Zoé! Mi újság van?- kérdezte mint mindig érdeklődéssel. Amióta elköltöztem a szüleimtől -10 éve- nagyon aggódik értem.

- Alíz néni ne kertelj kérlek! mond el miért küldted ide ezt a minden lében kanál alakot?!- mondtam s hangom egy oktávval feljebb csúszott.

- Ja, Barnabást? Van egy tíz éves kislánya aki imádja a meséket. Reméltem a tiedet elmondod neki. Szegény édesanyja elhagyta őket egy másik férfiért.

- Nem! Ezt nem mondom el senkinek! Egyébként is, te miért nem tudtad elmondani neki? Ide küldtél hozzám egy negyven éves, idegen embert, hogy mondjam el neki mi történt velem! Csúcs nagynéni vagy!- mondtam kissé kiabálva.

- Először is nem idegen, mivel egy régi barátom, másodszor is nem negyven éves hanem csak huszonhét. Majdnem annyi idős mint te! Ha érte nem legalább a kislányáért tedd meg! Olyan kedves.

- Jó elmondom neki, de egy életre le vagy nekem kötelezve!

- Nagyon köszönöm! Szia!- mondta és már le is tette. Nagy levegőt vettem majd kinyitottam ismét az ajtót. Azt reméltem, mostanra már elment, de nagyon kell neki a történetem.

- Rendben, jöjjön be, elmesélem ha ennyire ragaszkodik hozzá!

- Nagyon köszönöm! - mondta és látszólag nagy kő esett le a szívéről.

 

 

Na ennyi volt az első fejezet remélem mindenkinek tetszett. A véleményeteket e-mailben várom!



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 12
Heti: 23
Havi: 63
Össz.: 9 821

Látogatottság növelés
Oldal: Zoé 1. fejezet
Lola blogja - © 2008 - 2024 - vakacio-varo.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »